:::::::::::::::: nyitó oldal :: közösség :: falu :: filiák :: épületek :: dokumentumok :: képeslap ::::::::::::::::


Szent György plébániatemplom

A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a fölsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként.  Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta.

A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük.

A templomban összesen négy oltár van, három barokk-kori, valamint a II. vatikáni zsinat után elhelyezett ún. "szembemiséző oltár". A három igen kvalitásos barokk oltárkép alkotója a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner volt. Sajnos a képek igen rossz állapotban vannak, hisz megfestésük óta nem lettek restaurálva. Belátható időn belül nem is lesznek, mivel ennek költsége akkora, hogy egy ilyen kis közösség azt nem tudja finanszírozni.

A templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka. Az ereklye 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe. Az eredeti, teljes ereklye megosztásra került, és a másik része a Pécs melletti Kozármisleny akkor épült, és Skóciai Szent Margitnak szentelt plébániatemplomába került.

A templom ikonográfiai programja (részlet):

Oltárképek

A főoltáron Szent György vértanú megdicsőülését láthatjuk. A szent egy angyalok hordozta felhőn térdepelve pálmaágat ajánl fel a mennyekben trónoló Háromságos Istennek. A nagy méretű bal oldali mellékoltáron Krisztus keresztről való levétele, míg a méretében és formájában a baloldalival megegyező jobboldalin Szent József halála került megfestésre.

Egyéb képek

Még két nagy méretű festmény található a templomban. A hajó jobboldali falán középen, Skóciai Szent Margit ereklyéje fölött  látható az egyik, mely a szentet ábrázolja. A kép alkotója a skót Gregor Smith. A festmény egy emigráns magyar újságíró, dr. Nagy Kázmér és családja ajándékaként került a templomunkba 1976-ban.

Vele szemközt, a baloldali főfalon Szent István király barokk oltárképe függ (immáron oltár nélkül), mely az ország Szűzanyának való felajánlását ábrázolja. A képet 1784-ben Eszterházy Pál László OSPPE püspök ajándékozta a Szent István templomnak, ahonnan a templom 1970-es évek első felében történt felújításakor - és egyben egy korábbi állapot rekonstrukciójakor - került ki (lásd: a Szent István templom ismertetésénél).

A templom négy nagyméretű - 'Jézus Szíve', Szűzanya, Szent Vendel, Páduai Szent Antal -, és két kisebb szobra - Szent József a kis Jézussal, Lisieux-i Szent Teréz - között nincs különösebben kvalitásos, vagy régebbi  alkotás. Közülük talán csak kettő, az 1913-as keltezésű festett Szent Vendel szobor, melyet egy Rezibe elszármazott kőfaragómester, Hernesz István ajándékozott a templomnak, illetőleg az osztrák műhelyben készült Páduai Szent Antal szobor a kvalitásosabb.

A templom bejárata feletti kóruson megszólaló orgona legutolsó részleges felújítása 2002-ben volt.

A templom előteréből jobbra nyílik egy kis emlékkápolna, mely a szovjet kényszermunkatáborokból visszatért hívek kezdeményezésére Skóciai Szent Margit tiszteletére lett kialakítva és felszentelve 1994-ben. A szent itt elhelyezett kb. 1 méteres szobrát egy helybéli fafaragó, Frey György készítette.

Sajnos a templomunk jelenlegi állapota nem ad okot örömre. A boltozaton tisztázatlan eredetű (talán az alap megsüllyedéséből adódó) repedés keletkezett, és ennek kijavítása, valamint az ekkor elvégzendő felújítási munkák költségei messze meghaladják az egyházközség anyagi lehetőségeit. A falu egykori birtokosa, Klimó György pécsi püspök, aki a templomot építtette, igen nagyvonalú volt az épület méretének meghatározásánál. Ma ez - valljuk be - teher a hívek számára, hiszen folyamatosan fogy és öregszik a faluközösség, és ez jellemzi a katolikus közösséget is. Nem vagyunk képesek önállóan, csak a magunk erejére hagyatkozva elvégezni a teljes felújítást. Sajnos az egyházmegyében is mindig adódnak fontosabb munkák, így a püspöki támogatásra sem érett meg még a mi projektünk. A komplex statikai-szerkezeti felújítást pedig nem előzheti meg a falak már régen esedékes újrafestése sem, amire pedig már egy korábbi adománygyűjtés során összegyűlt a pénz. A munkálatok fokozatos elkezdésére az egyházmegyei építészeti hatóság engedélyt adott, jelenleg a statikai terv elkészítése folyik (2006).

A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható, érdeklődni a sekrestyéseknél kell.


Szent István templom

„A mecseknádasdi Szent István templom a 6. számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. Méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. Helyénél fogva látogatottsága ma is élénk. 1970-72-ben helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait kellett értelmezni. Mint ahogy arról már korábban szó esett, az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi maradt ránk, de szólni kell a romossá vált templom XVIII. századi átépítéséről is. Méretéhez képest tehát e kis épületnek igen sok arca volt. Ezekben közös: egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége volt. E megállapítás jelentette helyreállításunk alapját. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontottuk ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtunk arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessük. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítettük a XIII. századi sekrestyét. Ennek oka, hogy a templomtérben rendetlenséget okozó, a működő templom funkciójához tartozó tárgyak itt elhelyezhetők legyenek. Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza. Ugyancsak bemutattuk alaprajzát a templom déli oldalán előkerült torony alapmaradványainak.” (Schőnerné Pusztai Ilona: Baranya középkori templomainak helyreállítása – részlet)

A 6-os főút mellett álló keletelt templomot az okiratokban mint "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (13. sz.). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. 15. és a 16. sz-ban védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal.

Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa - feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett - mégis Szent István lett.

Ekkor a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a kisméretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, s nem szorította ki a plébániatemplomé (Szent György napja).

A kis templom jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként hasznosul, de évente többször különféle szentmisét is tartunk/tartanak itt. Ezek főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék.

Sajnos a hetvenes évek elején lezajlott feltárás és felújítás óta a templom bizonyos részei (pl. tető, homlokzat) tönkrementek, rövid időn belüli felújításuk elengedhetetlen. Ezt - akár más szervezetekkel közösen - pályázati forrásokból kívánjuk megtenni. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítása 2004. augusztus 20-án felavatásra került.

A Szent István templom látogathatósága:
    megtalálható a nyitó oldalon.


Szöveg: Amrein Ilona, Béres István
Képek: Amrein Ilona, Béres István, Elblinger Ferenc, Sós András
Források:
Historia Parochiae (dr. Kopcsányi Miklós egykori plébános feljegyzései)
L. Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei. Pécs, 1996.
L. Imre Mária és Vargha Dezső: Mecseknádasd. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2002.
L. Imre Mária: Mecseknádasd. Műemlékek. Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 588. 1998.

 

   Elküldöm a lap címét valakinek...  Vissza a lap tetejére...